A cukormérce

A cukormérce

Na, srácok, ez a sztori arról szól, hogy nemrég eléggé padlóra kerültem, amikor kiderült, hogy a dokik szerint cukorbeteg lettem. Először azt se tudtam, mi fán terem ez az egész, de aztán szépen lassan leesett, hogy bizony mostantól extra odafigyeléssel kell majd szemezgetnem a kajákat, meg rendszeresen ellenőrizni a vércukromat. Irány hát az internet, kiböngészni, melyik is a legjobb vércukormérő a piacon! Na, mondom, ez kevés öröm az életben, úgyhogy ha már így alakult, legalább legyen egy olyan vércukormérőm, ami tényleg viszi a pálmát.

Hát, mit ne mondjak, srácok, kinyílt a csipám, amikor megláttam, mennyi féle-fajta kütyü létezik erre a célra. Ráadásul mindegyikről ezer tesztet meg vásárlói véleményt is összehordtak a cybertérben. Na, gondoltam, ha már ebbe a mókuskerékbe kerültem, legalább megpróbálom kihozni belőle a maximumot. Úgyhogy nekiálltam átrágni magam a cikkek és kommentek dzsungelén, hátha kiszúrok valami igazán tutit.

Hát, az biztos, hogy kellett ide a mérnöki véna, hogy eligazodjak a sok paramétert között. Legyen pontos, de azért ne kelljen fél liter vért csapolni hozzá. Mutassa is meg szépen az eredményt, de ne kelljen hozzá atomfizikusnak lenni. Na és persze bírja a strapát, mert ez mostantól a mindennapos társam lesz. Aztán ott voltak még a cukiságok, az okostelefonos appok, a színes kijelzők, meg mittomén. Szóval nem volt egyszerű ügy kiszűrni a marketing szöveg mögül a lényeget.

De azért kitartóan elemezgettem, hasonlítgattam, mérlegeltem, míg végre meglett a befutó. Egy igazi jolly joker, ami minden téren vitte a prímet. Gondoltam is, ez kell nekem, ez lesz a tökéletes társam a cukros életemben. Úgyhogy gyorsan felcsaptam az egyik mega webshopot, bepakoltam a kosaramban, oszt’ már léptem is tovább a digitális kasszához. Ment minden, mint a karikacsapás.

Aztán jött a feszült várakozás, hogy mikor fut már be a csomagom. Minden nap lestem a futárt, mint vízözön előtti zerge, hogy mikor tűnik már fel a horizonton. És akkor egyszer csak ott termett, hatalmas vigyorral az arcán, a kezembe nyomott egy dobozt, benne életem vércukormérőjével. Na, mondom, ez az a pillanat!

Azóta is úgy vigyázok rá, mint a szemem fényére. Komolyan mondom, srácok, ez a kis masina valami zseniális. Egy csepp vér, és már ki is dobja az eredményt, hogy tudjam, hányadán is állok. De ami a legjobb, hogy így sokkal könnyebb kordában tartani ezt a vacak cukrot, mert látom, hogy mik a bűvös számok. Így már tényleg olyan érzés, mintha a saját testem irányítanám, nem pedig fordítva.

Úgyhogy én csak azt tudom mondani, hogy simán megérte ez a kis projekt. Persze, nyilván el kellett merülnöm kicsit az információtengerben, de hát így legalább biztos lehettem benne, hogy a lehető legjobb döntést hozom. És higgyétek el, azóta is minden nap hálát adok magamnak, hogy belevágtam. Mert ez a kis kütyü most már szó szerint az életem része – szó szerint és átvitt értelemben is. Szóval ha bármelyikőtök is egyszer hasonló cipőben jár, csak ajánlani tudom ezt a metódust. Mert egy ilyen vércukormérő tényleg megváltoztatja az életeteket – vagy legalábbis a cukorbeteg életeteket, az tuti!