Tegnap, amikor megláttam az új Galaxy Z Fold6-ot egy tech videóban, azonnal tudtam, hogy ez lesz a következő telefonom. Tudod, nem az a tipikus „jaj, de szép, kell egy új mobil” érzés volt, hanem az a fajta, amikor az ember érzi, hogy valami forradalmi dologra talált rá.
Este, miután a párom elment jógázni, nekiültem rendesen utánajárni a dolgoknak. Azt hittem, hogy simán meglesz egy óra alatt az egész kutatómunka, de basszus… öt óra és két Red Bull után még mindig a különböző teszteket olvasgattam. Szerencsére rábukkantam egy olyan weboldalra, ahol igazi felhasználók írták le a tapasztalataikat, nem csak a szokásos marketingdumát kellett olvasnom.
Volt ott egy fotós srác, aki úgy írta le a napi használatot, hogy teljesen magával ragadott. „Srácok, ez olyan, mintha egy mini stúdiót hordanál a zsebedben!” – írta, és ez nagyon megfogott. Aztán találtam egy videóst, aki nem csak bemutatót csinált, hanem egy teljes hónapig csak ezt használta, és minden apró részletet dokumentált. Még azt is megmutatta, amikor valamit nem tudott megcsinálni vele.
A pénzkérdés persze rendesen odavágott. A párom konkrétan kiröhögött, amikor meglátta az árat. „Te most komolyan ennyi pénzt akarsz kiadni egy telefonért?” – kérdezte hitetlenkedve. De próbáltam elmagyarázni neki, hogy ez nem csak egy egyszerű mobil, ez gyakorlatilag egy zsebben hordható iroda. Két hétig bújtam a teszteket, néztem a videókat, mint egy megszállott. A végén már jobban ismertem minden funkcióját, mint a saját zsebeim tartalmát.
Amikor végre megjött, olyan izgatott voltam, mint gyerekkoromban a karácsonykor. A kicsomagolás külön ceremónia volt, még videóra is vettem. Az első nap az irodában… na, az egy külön sztori. Mindenki úgy bámulta, mint valami földönkívüli technológiát, még a főnök is „véletlenül” többször elsétált az asztalom mellett.
Most, hogy már egy hete használom, teljesen más dimenzióba került a mobilozás. Reggel a metrón úgy nyitom ki, mint egy könyvet, aztán egy mozdulattal összecsukva már megy is a zsebembe. A múltkor egy kávézóban dolgoztam rajta, és a mellettem ülő srác tátott szájjal nézte, ahogy használom – szerintem már rendeli is magának.
A párom, aki először hülyének nézett az egész miatt, most már rendszeresen elkéri, hogy „csak recepteket nézegessen” rajta. Mondjuk szerintem inkább TikTokozik, de mindegy is. Az irodában meg már tech-gurunak hívnak, mert folyton kérdezgetnek róla. „Te, és tényleg nem látszik a hajtás? És meddig bírja az aksi? És nem törik el?”
És tudod mi a legjobb? Hogy tényleg megváltoztatta, ahogy használom a telefonomat. Már nem kell tabletet cipelnem magammal, ha valamit normális méretben akarok megnézni, és végre rendesen tudok dokumentumokat szerkeszteni útközben is. A múltkor még egy teljes prezentációt is ezen csináltam végig.
A legviccesebb az egészben, hogy a párom, aki eleinte azzal cukkolt, hogy „már megint valami haszontalan kütyüt vettem”, most már katalógusokat nézeget, hogy milyen tok illene hozzá legjobban. Szerintem titokban már a sajátját tervezi beszerezni… De egyelőre hagyjuk, hadd higgye, hogy nem vettem észre!
